Szép idő, jó csapat, komoly teljesítmények...
v, 2014-01-12 14:28 — senseiagocs
Ebben az évben harmadik alkalommal voltunk futni a Mátrában. A Mátra nekünk nem csak egy hegy. Komoly mester, egy tanító, aki szembesít, aki tükröt tart... Ezek után nem is csoda, hogy Japánban a Fuji hegy mint szent személy jelenik meg a japánok képzeletében. Ezért hívják Fuji san-nak... Shihan Karmazin dojó-ja méltán választotta ezt a nevet. A mi képzeletünkben a Mátra ugyan ez... Szabó Zsófi nehány órával előttünk teljesítette a távot, jól ment neki a futás.
Mi fantasztikus napsütésben futottunk, mintha jutalmat kaptunk volna a (ebben az évben) harmadik alkalommal a Mátrától. Népes csapatunkban Baranyi Szilárd és Bagyinszki Máté és édesanyja először futottak. Szilárd viszonylag jól bírta a futást. Máté és édesanyja szó szerint minden méterért nagyot küzdöttek. DE! Megcsinálták..!! Gratulálunk a szép bemutatkozásért!
"Ma is Lilivel futottam, hogy segítsem és mellette legyek a nehéz helyzetekben. Azon gondolkodtam miközben Lili kemény nyögésekkel, és iszonyat motivációval lépésről lépésre közelebb futott az előtte futóhoz, hogy ledolgozza a kb. 80 méteres hátrányát emelkedőn felfelé, hogy micsoda csapat tagja lehetek... Olyan büszkeség és melegség járt át, hogy elfelejtettem magát a futást. Számomra ma egy villanás volt a felfelé és a lefelé út is... Jó volt látni Simon Orsit aki első tanítványként mára már fekete övesként ott fut velünk... Zsolti és Satu a hatalmasra nőtt kangal pásztor kutya külön szám volt.:) Ők a sípályán futottak fel. De ott futott Notheisz Janka a pici lábával, és Csongi a testvére. Valahogy természetes, hogy Móczó Márk 8 évesen erős tempóban fut velünk. Testvére Milán miatt gondoljuk természetesnek...pedig nem az. Micsoda komoly teljesítmények. Barna, Barna, Bendegúz, Milán...persze ők is letették a névjegyüket... Közben Lili lassan ledolgozta méterről-méterre a 80 méteres hátrányt és megelőzve az előtte futót sprintelve fut be a kőhöz ami Magyarország legmagasabb pontján van. Azután indul vissza alázattal még egy sprintre a többiekkel... ott is ő a leggyorsabb... Félelmetes... A vissza felé úton Bordás Apuka "hozza" Milánt aki láthatóan fáradt de teszi a dolgát... Majd Bagyinszki anyuka és Máté zárják a sort.. "Nagyon nehéz..." hangzik..de futnak tovább.. Mi már le is értünk és a forró tea és a palacsinta is landolt a hasunkban mikor megérkezik az utolsó futó...Máté és édesanyja... Megcsinálták!!! MICSODA CSAPAT!!!! KÖSZÖNÖM!" Osu! sensei Agócs Tibor
