Szakmai elemzés a 2017. évi berlini KWU Európa-bajnokság után

Ahhoz, hogy a személyre szabott elemzés és a továbblépés lehetőségeinek kijelölése objektív legyen, szükséges a hazai és a nemzetközi versenyszabályok közötti különbségek feltárása és az azokból fakadó következtetések levonása. A magyar versenyszabályok az úgynevezett „hat wazaris rendszer” és a japán utánpótlás versenyszabályok gyökeresen eltérnek egymástól. Más célt fogalmaznak meg és az ehhez szükséges felkészítési módszerek, metodikák is jelentősen eltérőek. A japán utánpótlás versenyszabályok folyamatos küzdelemben méreti meg a fiatalokat, magasabb mentális erőt bekapcsolva, hiszen a fájdalomtűrő képesség és a technikai repertoárból fakadó veszélyérzet jelentősen nagyobb. 

A magyar versenyszabályok találatokra épít és megszakítja a küzdelmet a találatok elbírálásakor és leszűkíti a technikai repertoárt valamint a védőfelszerelésekkel nagymértékben kiveszi a fájdalomtűrő képességet. De ettől sokkal rosszabbat is tesz. Ha megvizsgáljuk a különféle mozgások programozását az emberi agyban és az ahhoz kapcsolódó fizikai megjelenési formáit, akkor az úgynevezett pontverseny a találatok gyűjtése közben teljesen más izom kontrakció jön létre, mint akkor, amikor a találatok mellett az erő átadás is szerepet kap. 

Jól példázza az a jelenet kettő közötti különbséget, amely velünk történt meg az Y Ház építésekor. Egy konténerre felrakott nagy üvegajtóból szerettük volna kalapáccsal kiütni az üveget. A kalapácsot fogó versenyzőnk nagy erővel lesújtott az üvegre és egy nagyon gyors, dinamikus ütéssel el is találta azt. Az üveg azonban nem tört be. Újra próbálkozott és akkor sem. Amikor felhívtam a figyelmét arra, hogy ne megüsse az üveget, hanem üsse át, és kapcsolja ki a hanghatás okozta félelmet és szakítsa át az üveget, dinamikájában gyengébb ütéstől is azonnal berobbant a hatalmas üvegtábla. Képzeljük csak el, hogy tanítványaink a japán utánpótlás versenyszabály keretei között olyan versenyzőkkel találkoznak, akiknek az izom tudati munkájukban csak ez szerepel, hiszen ebben szereztek évek óta előképzettséget. A mi versenyzőink ebben az állapotban gyakorolnak otthon, de versenyen teljesen eltérő rendszerben méretik meg magukat folyamatosan. 

Azok, akik a Yakuzák SE-ből megjárták a Dream Cup-ot, ezekre a küzdelmekre készültek, majd megszakítottuk a folyamatot, hiszen a hazai versenyeken a testpajzsos rendszerben ez nem lehet eredményes. Idegrendszeri oldalon bizonyosan van fejlesztő szerepe a hazai versenyszabálynak, de olyan mértékben távol áll a valós küzdelemtől és a felnőtt versenyszabályoktól, hogy nyugodtan ki lehet jelenteni: kifejezetten káros hatásai vannak, és nagymértékben megtizedeli utánpótlás versenyzőinket, amikor lekerül a testpajzs és fájni kezd a karate. A fájdalom átruházhatatlan és személyiségünk legbelső zugaiba is behatol. Ennek a trenírozása különösen fontos. Ha ehhez még nagymértékű kondicionális veszteség és a savasodással együtt járó fizikai sokk is párosul, azt nem képes elviselni egy testpajzsban felnevelkedett „laborkaratés”. 

Valami hasonló helyzetben lehetett Oyama is, amikor megalkotta a kyokushint. Épp emiatt lehetett elege a „Ha ezzel igazán megütöttelek volna…” mondatokból. A knock down karate kifejezésben tömörödnek össze a fenti sorok. Ezek tükrében azzal a céllal indultunk Berlinbe, hogy a felnőtt versenyzői karriert készítsük elő és egyben az őszi Shinkyokushin U16-os Eb-re tisztább képet kapjunk a felkészülési folyamatot illetően. 

Sajnos a shinkyokushin Eb is testpajzsos. Tehát továbbra is két sportágat űzünk egyszerre, miközben a célunk felnőtt versenyzővé válás. Így szeretnénk eljuttatni egyéb lehetőség hiányában versenyzőinket folyamatos nemzetközi megmérettetésekkel, tapasztalatszerzésekkel az első felnőtt Eb-re. 

Mező Lili jó úton halad, látva a küzdelmeit Marta Lubos-szal, Inga Mikstaite-vel vagy a lengyel női felnőtt válogatottal. De ez elmondható Kerekes Rékáról, Móczó Milánról és még többekről is. Ahhoz azonban, hogy Szabó Zsófi Eb döntőben nyújtott teljesítményét a most tatamira lépő ifjúsági versenyzők elérjék, több változtatásra is szükség van számukra. 

Egyesületünkben szerintem minden önteltség nélkül el lehet mondani, hogy jó alapképzést kapnak a versenyzői karrier felépítéséhez és az életkori sajátosságoknak megfelelő képességfejlesztésben is megkapják azokat az alapokat, melyekkel bátran futhatnak neki a felnőtt karriernek. Megfelelő módon kapnak információt és edzésmódszereket is arról, hogy olyan élettani alapjaik legyenek, amely a későbbiekben válogatott versenyzőként is építhetnek. A most tatamira lépő versenyzők között többen vannak, akik az alapképzésben is nagy hiányosságokkal küzdenek és – elismerve persze a pozitív változást-, későn kapcsoltak a helyzet komolyságát illetően. 

Lendvai László és Szabó Liza nagy hiányosságokkal küzdenek, éppen ezért ez a verseny is megerősítette bennük a változás iránti szándékukat. Szabó Liza saját szavaival mondta el a véleményét élete első testpajzs nélküli versenyéről, melyet chudan wazarival veszített el. Elmondta, hogy a védekezésén és a fájdalomtűrő képességén kell változtatnia. Erről kapott közvetlen információt és még talán többet is, amikor elszenvedte a wazarit. Épp ezért be kell terelnie energiáit egy olyan mederbe, ami jobban szolgálja Szabó Lizának, mint önálló egyéniségnek a versenyzővé válását.

Lendvai Laci érezve hiányosságait és az elpazarolt éveket, végig bizonytalanul állt orosz ellenfele elé, akit pedig egyszer meg is tudott ingatni jól beillesztett fejrúgásával.  Ezt a megingást azonban az orosz versenyző pillanatok alatt átlépte, míg Laci lassan, de fokozatosan még jobban elbizonytalanodott. Ha Laci nagyobb elkötelezettséggel és hittel gyakorol és megnézi, megtanulja az általunk kiadott szakmai dvd-k anyagait, előbbre tud lépni. Ha körültekintőbb lesz, akkor körül tud tekinteni maga körül és javulni fog a figyelme, ami miatt sokszor kerül bajba.

Szajka Bendegúz antropometriai változásai (pl. egy év alatt több mint 10 centimétert nőtt, a súlya pedig szinte semmit nem változott) olyan koordinációs zavarokat okoznak, hogy nyoma sincs az egykor ügyes, frappáns mozgású versenyzőnek. Olyan szakadék nyílt a képesség fejlesztések ellenére az erő és a koordináció között, amelyet több év alatt tudunk csak szinkronizálni. Bendegúz erős fejben és most az apró előrelépéseknek is tud örülni. Visszatérő combrúgásai és azok pontereje javultak. Nála a következő hónapok és talán évek is egy új test felépítéséről szólnak majd.

Gál Barnabás összefogottan kezdte első küzdelmét és jó támasztásokkal, megfelelő stratégiával verte meg ellenfelét és szépen zárta le wazarit érő szaltós rúgással a küzdelmét. Volt azonban egy olyan mozdulat is, amit eddig még nem láthattunk tőle. (Érdekes, hogy ugyanaz a helyzet állt elő, ami Szabó Zsófinál az Eb döntőben, Grúziában. Zsófi az Isis Pinilla elleni küzdelemben egy addig nem látott, téri – dinamikai jellemzőkkel rendelkező szaltós rúgást hajtott végre.)  Barna is ugyanebbe a helyzetbe került, aminek az emlékképe sokat segít további oktatásában. Barna végig stabil volt a versenyen, az elődöntőben azonban térd rúgással eltalálták az állát és wazarival kikapott. A magyar versenyeken tiltott a térd fejjel történő támadása. Igaz, edzésen ezt gyakoroljuk, de az nem verseny és az eltérő előképzettségű, más habitusú kazah versenyző képes volt Barnát becsapni. Gál Barnabás harmadik helyen végzett, amihez gratulálunk neki!

Móczó Milán a debreceni diákolimpiai selejtező óta jól láthatóan enervált és minden jel szerint „platózik”. Nála most izom-ideg és egyéb élettani, anatómiai szinkronizáció folyik. Hasonló ez az okos telefonok vagy a számítógépek frissítéséhez. Az edzésingerek hatására létrejött változások nem azonnal történnek meg és nem lineárisak. A fejlődés mindig lépcsőzetes. A kérdés az, hogy ki mennyi ideig áll egy lépcsőfokon. Milán fejlődése töretlen, most türelmesnek kell lenni vele és meg kell várni az újabb nyílást. Ettől függetlenül rossz stratégiával és nem megfelelő elszántsággal kapott ki világbajnok ellenfelétől.

Kerekes Réka a már fent említett nagyfokú fluktuáció miatt Magyarországon rövid és gyenge küzdelmeket tudhat maga mögött a versenyeken. Réka az elmúlt másfél-két évben, hasonlóan Mező Lilihez, csak nemzetközi versenyeken tud megfeszülni. Első küzdelmében ellenfelének fordulása közben, tempó jodan mawashi gerivel ért el wazarit, ami nagyon magas szintű megjelenése a tanultaknak. Ezt ushiro geri K.O.-val folytatta. Rékán látszik a folyamatos fejlődés és ezért volt fontos, hogy a döntőben végigküzdje a teljes küzdőidőt svéd ellenfelével szemben. Technikailag végig magasabb szintet tudott Réka nyújtani, mint skandináv ellenfele, de az ütőerő hiánya ezen a szinten már megbosszulja magát. Amíg Lengyelországban a testpajzsos, de ugyanakkor folyamatos küzdelemben K.O.-kal és wazarikkal tudott győzni, itt érződött az effektív technika hiánya. Ellenfele abban a rendszerben nőtt fel, ahol magas fokú fájdalomtűrő képességre van szükség. Ezzel tudott annyi plusz felmutatni a harmadik menet végéhez közeledve, amivel Rékával szemben őt hozták ki győztesnek. Kerekes Réka így ezüstéremmel zárta a berlini kontinensviadalt. Gratulálunk!

Összességében jól látható, hogy a testpajzsos rendszert már kinőttük, a testpajzs nélküli rendszerben hiányosságai vannak ifjúsági versenyzőinknek. Vajon a szemükre vethetjük, miközben nem abban a rendszerben méretjük meg őket folyamatosan? Junior korban már közelebb kerülnek a japán és a magyar versenyszabályok, így Fekete Farkas, Mező Lili, Palásti Kristóf eredményesek tudnak lenni, bárhova utazunk a világon, de ifjúsági versenyzőinknek nehéz dolguk van egy ilyen megmérettetésen, mint Berlinben a KWU Eb. Különösen a junior másodévesek kerülhetnek jó helyzetbe ezen a versenyen, hiszen ők már egy éves tapasztalattal és felkészüléssel lépnek tatamira ilyen helyzetben. 

Az értékelés tehát úgy zajlik ilyenkor, hogy a komplex értékeléssel párhuzamosan az egyéni előrelépés lehetőségeit is vizsgáljuk és elemezzük. 

Alapproblémaként merült fel egy új jelenség is a berlini versenyen. Látható, hogy Móczó Milán kivételével, valamennyi versenyzőnknek hiányossága az önképzésre és fejlesztésre való hajlandóság. Ahhoz, hogy minden személyiség ki tudja fejleszteni a saját, csakis rá jellemző karatéját, szükséges lesz az alapképzésen túli önfejlesztést megvalósítaniuk. Ehhez fejlett belső kommunikációra van szükség és arra a felismerésre, hogy a lehetőséget nem elég csak megtalálni, azzal élni is tudni kell.

Az Európa-bajnokság egyébként magas hőfokú küzdelmeket is hozott és sok küzdelem nagyon közel állt a felnőtt versenyekhez, ami nagyon szimpatikus volt. A szervezés olyan mélypontokat mutatott, melyeket ritkán látni egy 24 országos, 650 versenyzőt felvonultató rendezvényen. Versenyzőinket láthatóan demoralizálta a teljesen amatőr, külvárosi gimnáziumi, hideg tornateremben megrendezett, fallal kettéválasztott berlini bajnokság és ebben a környezetben teljesen motivációjukat vesztették.  

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Eb felkészülés alatt temetésekkel és gyásszal voltunk elfoglalva, ami szintén lehúzta a motivációjukat. A diákolimpiai döntőn még képesek voltak kipréselni magukból az eredményeket ez után viszont láthatóan mentálisan elfáradtak. Azóta nem jött létre áramlás és nincs extázis sem az edzéseken. 

Úgy érkezünk haza, ahogy azt Pál apostoltól olvashattuk: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. De semmi több…

Osu!

Sensei