Japán 2018 - Értékelés...
2018. évi The Karate Dream Festival Tokió
Három versenyzőnk indult el a
felkészülés után a tokiói versenyen. A több mint 3000 indulóval megrendezett
esemény látható fejlődésen ment keresztül az elmúlt közel 10 évben. Rendkívül
erős mezőny, képzett és elkötelezett edzők százai, és alázatosan támogató
szülők ezrei vannak jelen a csarnokban. Az értékelés nemcsak a jelen állapotunk
és pillanatnyi helyzetünket veszi górcső alá, többféle nagyításban mutatja be
azt az állapotot, amiben vagyunk. Zoomoljunk.
1000xZOOM
Mező Lili kezdte a küzdelmeket súlycsoportjának
talán legnehezebb versenyzőjével állt szemben és már az első két perc sem volt
bíztató. Láthatóan jól összeverekedett ellenfelével és okozott nehéz
pillanatokat, de nem az ő kezében volt a mérkőzés. Az első két perc után az
ellenfele már zászlót is kapott, de a vezetőbíró döntetlent ítélt. A
folytatásban voltak pillanatok, amikor fölényt is mutatott Lili, de a kellő
pillanatban nem tudta azt győzelemre váltani és kiengedte a kezéből a
győzelmet.
Kerekes Réka első küzdelmében tudta
hozni azt a formát amire képes és simán verte a nem túl magasan képzett
ellenfelét. Második küzdelmében tőle 7 kilóval könnyebb ellenfelétől vereséget
szenvedett.
Móczó Milán jól kezdte a versenyt
és a tőle magasabb erős japán versenyzőt két roll-kick-el simán verte 1 perc
alatt. Az első rúgás után alig tudott felállni ellenfele, aki tulajdonképpen
végig kába maradt, így simán tudta befejezni egy hasonló rúgással a küzdelmet.
Második ellenfele néhány kilóval könnyebb volt Milántól és végig agilisabb volt
és hőfokban is Milán fölé tudott kerekedni, így Milán elvesztette a küzdelmet.
A mérleg tehát nem túl fényes,
hiszen több küzdelemért utaztunk Japánba és vállaltuk a felkészülést annak
reményében, hogy a tatamin eltöltött idő megfelelő tapasztalatokkal gazdagítja
versenyzőinket és helyet követelnek maguknak ázsiai kortársaik között. Ez most
nem sikerült.
100x ZOOM
Az ilyen típusú küzdelmekre ilyen
típusú edzésekkel kell felkészülni és megfelelő küzdőpartnerek szükségesek
ahhoz, hogy egy edzésen belül olyan információkhoz jussanak a versenyzők, ami
előre mutat. Ezek folyamatos ismétlődése tudja eljuttatni oda a versenyzőt,
hogy képes lehet sorozatküzdelmekre egy ilyen szabású versenyen. A japán
versenyzők mentális képességei, figyelme, kulturális gyökerei és a
szocializációs folyamatokban jelenlévő fegyelem erős alapot szolgáltatnak a stabil
versenyzővé váláshoz. Nem lehet ez másképpen, hiszen pl. japánul megtanulni
írni, olvasni már gyerekkorban is rendkívüli fókuszáltságot igényel. Miközben
ezeket a sorokat írjuk 200 km/h feletti sebességgel utazunk, ahol a női
utaskísérők meghajolnak mielőtt kilépnek a kabinból…
Az 5-6 éves gyerekek 1,5 órás
karate edzésen vesznek részt, nem szocializációs játékokon és nem különböző
rávezető csoportterápián, hanem kőkemény edzésen. Az edzésből az utolsó fél óra
felnőtt szemmel is kőkemény küzdelem, ahol szó szerint teljes erőből kontroll
nélkül felnőtt szabályrendszerben küzdenek. Így nőnek fel. Nincs más út. Nincs
más lehetőség.
10x ZOOM
A kiválasztás alapvető feltételei
a létszám, a versenyszabály, a bíráskodás, az edzői munka stb. Mind-mind
monumentális erővel dübörögnek Japánban, segítve a rendszert. Magyarországon
pedig antagonisztikus ellentétekkel, fontos alkotóelemek hiányával, torz
világképpel működik a teljes rendszer hamis ingerkörnyezetben. Ebben a hamis
ingereket adó és információkat közvetítő rendszerben ráadásul kupák és érmek
vannak szétosztva, amik exponenciális módon gyengítik a rendszert. A kisebb
kantoni versenyek is nagyobbak japánban, mint bármelyik utánpótlás verseny,
vagy bármelyik nemzetközi utánpótlás verseny Magyarországon. Japánban évtizedek
óta ebben a légkörben a „technika hagyományozásának útján” cserélnek kölcsönös
információt az edzők, és célorientált módon kifejezetten a versenyzésre nevelik
a tanítványokat. Sok dojoban kötelező a versenyzés. Ez az első információ,
amivel a szülő találkozik. Nincs más lehetőség.
1xZOOM
A japán társadalomban a nevelés
különös tartalommal bír. Nem etetést, vagy lakhatás biztosítását jelenti a
gyermek számára. Nem is értik mit jelent az a szó, hogy testi fenyítés, mert
mindenki terelve volt az életben, a szülők által. Intelmeknek feleltek meg nem
pedig könyörgésnek.
Nem ülnek széken az óvodában - csak
étkezéskor -, ezért az úgynevezett három ízület szinkronitása - szakszóval
tripla extenziója – folyamatosan jelen van életükben Vagyis tornáztatva van a
test a hétköznapokban is.. A sok felállástól-leüléstől a mélyhátizmaik
erősebbek és a talajjal minden tekintetben jobb a kapcsolatuk. Bár nagymértékben
amerikanizálódik Japán, a nevelési struktúrákban, iskolákban erősen jelen
vannak a hagyományok, és épp ezért a diákok egyenruhában járnak iskolába,
eltüntetve az egyénieskedést.
A közösség hatalmas energiákat
tud mozgósítani az egyén érdekében, és az egyén pedig inaszakadtáig képviseli a
közösséget. A WKO Shinkyokushin szervezet klubvezetői, válogatott versenyzői
életmódként kezelik a karate ügyét és mindenki ingyen bíráskodik egy ilyen nagy
volumenű versenyen. Világbajnokok, japán bajnokok és edzőik együtt dolgoznak
egy bírói team-ben. Teljesen tisztában vannak azzal, hogy ára van a gyereknevelésnek
és nem sérelmezik, ha a tagsági díj nem 15-17 EUR/hó, hanem éppen 50 EUR. A
nevelés egyik fontos eleme, hogy nem a gyerek választ, hiszen nem érzelmi alapon
döntjük el a nevelési folyamatokban való részvételt, hanem elvek alapján.
ÖSSZEGZÉS: „MÁS BENÉZNI AZ
OROSZLÁN BARLANGJÁBA, MINT KINÉZNI ONNAN…”
Kétségtelen, hogy jelen pillanatban
ez a versenyzői gárda, aki képviselte Magyarországot és a Yakuzák SE-t nem
tudja megállni a helyét egy ilyen nemzetközi versenyen. Ennek sok oka van személyekre
bontva és általánosságban is. A Yakuzák Sportegyesület hosszú távú szakmai koncepciójában
a felnőtt versenyző nevelés áll. Ennek egy fontos része az utánpótlás
versenyeztetés. Objektív diagnosztikai háttérrel, élettani folyamatok
kontrollja mellett nevelünk versenyzőket egy sportegyesület adta merítési lehetőségekből.
Ez a merítés Magyarországon és Európában megállja a helyét, amely egyelőre csak
fejlődést tudott mutatni a karate őshazájában, de stabil teljesítményt nem. Egy
hatalmas rendszer tehetetlensége, szétforgácsolt állapota is sújtja
versenyzőinket, melyet ők is sejtenek már és rengeteg kérdést tesznek fel pl.
Nálunk miért nincs rendes válogatott? Nekünk miért nincs egységes, minőségi
válogatott melegítőnk? Miért nem lehet megváltoztatni a versenyszabályt, hogy
úgy küzdjünk, mint a japánok? Kik a felelősök, hogy ide jutottunk? A
klubvezetők többsége miért nem nevel versenyzőket?
Közel egy évet készültünk a japán
versenyre és vállaltuk a hosszú utazást és a hatalmas anyagi áldozatot. Támogatóinknak
köszönhetően meg is tudtuk valósítani elképzelésünket, amely most nem
sportszakmai tapasztalatokat adott, hanem inkább versenyzőink elkötelezettségi
szintjét emelte és az egyesület hosszútávú működéséhez szolgáltatott jó alapot.
Mező Lili, Kerekes Réka és Móczó Milán példaértékű felkészülést csinált végig,
és a Japánban szerzett tapasztalatok birtokában elkezdenek rendszeresen edzéseket
is tartani az Y Házban. Elkeseredésre tehát nincs ok, még akkor sincs, ha ez a
verseny nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. Erős harcokban bírói
döntésekkel maradtunk alul. Móczó Milán KO-ni is tudott. Tehát a kulcs már a
kezünkben van, hogy kilépjünk győztesen a tatamiról. De egyelőre nem tudják
versenyzőink melyik ajtó felé induljanak el. Ha nem utaztunk volna Japánba nem
is keresnénk ajtót…
